Repce

A repce termőterülete világviszonylatban nagyobb, mint a napraforgóé, Magyarországon viszont csak kb. 250 ezer hektáron termesztik. Termésmennyisége általában 2,0-2,8 t/ha körül alakul, de a jobb adottságokkal és agrotechnikával rendelkező gazdaságokban eléri, sőt meg is haladja a 4 t/ha-t. A repce sokoldalú felhasználási köréböl az étolaj, a margarin és a biodízel a legjelentősebb.

Talajigény

A melegebb, csapadékosabb, középkötött és annál lazább mezőségi- és erdőtalajokat kedveli.

Fontos a megfelelően laza altalaj, ami a mélyen gyökeresedéshez szükséges.

Tápanyagigény

Az őszi káposztarepce apró magvú, nyár végi, kora őszi vetésű olajnövényünk, amely csak jól megtervezett, szakszerű tápanyag-visszapótlással termeszthető sikeresen.

Az egyenletes magágy mellett az egyenletes tápanyagellátás is nagyon fontos. A repce esetében egy elem se kerülhető meg. Periodikus trágyázást ne alkalmazzunk, mivel a repce a makro (N, P, K, Ca, Mg, S) és mikro (B) tápelemekre egyaránt igényes.

A repce tápanyagigényes növény.

1 tonna repcemag + melléktermék előállításához a következő tápelem-mennyiségekre van szüksége:

• Nitrogén: 55 kg/t
• Foszfor: 35 kg/t
• Kálium: 43 kg/t
• Kalcium: 45 kg/t
• Magnézium: 17 kg/t
• Kén: 8 kg/t
• A mikroelemek közül különösen érzékeny a bór hiányára (0,6-1 kg/t).

Termesztése költséges, a magas inputanyagárak mellett alacsony ráfordítással (180-200 ezer Ft/ha) csak szerény termésmennyiségre és jövedelemre számíthatunk.

A repce az intenzív termesztés és műtrágyázás eredményeképpen válik jövedelmező növénnyé.

A repce kezdeti fejlődése során a nitrogén- és káliumfelvétel intenzív. Ez a tendencia kiegészül a kénnel egészen virágzás közepéig. A káliumigény a szárba indulás során erősen megnő. Amennyiben a talajvizsgálat alapján a növényfüggő tápanyag-ellátottság gyenge vagy közepes, akkor mindegyik makrotápelemre kiemelt figyelmet fordítsunk.

A foszfor esetében egyenletesebb a felvétel, de két csúcs itt is megfigyelhető, egyik a virágzás kezdetén, a másik a termésérés derekán jelentkezik.

A trágyázás során nem véletlen, hogy jelentős nitrogén adagokat használunk. Jó nitrogénellátottság mellett a repce nagy vegetatív felületet fejleszt, ami a hatékony termésképzés alapja.

A repcénél már az ősz folyamán gondoskodnunk kell a foszfor és a kálium, valamint a nitrogén egy részének utánpótlásáról. A nitrogén a korai növekedéshez, a fehérjék szintéziséhez, később a nagy vegetatív tömeg- és termésképzéshez szükséges. A foszfor számos sejtépítő vegyületben van jelen, alapeleme az energia-háztartásnak, segíti az intenzív gyökérképződést, később meghatározó a termésképzésben. A kálium nagymértékben javítja a repce stressz- és fagytűrő képességét, a sejtfalak alkotóeleme, ezért javítja a szárszilárdságot.

A repce alá nyár végén adjuk ki a foszfor és a kálium teljes mennyiségét, valamint a növény számított nitrogénigényének 30-40%-át, amely ne haladja meg a 30-40 kg/ha-t! A nitrogén nagyobb mennyiségben kiadva (különösen regulátorozás mellőzése esetén) az állomány „túlnövését”, a tőlevélrózsa állapot elhagyását eredményezheti. Kerüljük túladagolását, ellenkező esetben nő a téli kiritkulás veszélye.

A repce kénigényes növény! A kén fontos szerepet játszik a zsírsavak szintézisében, ezáltal növeli a termés olajtartalmát. A repce a vegetáció során a talajból mintegy 40-70 kg/ha ként vonhat ki, ezért már az ősz folyamán kezdjük meg pótlását.

A gyakorlatban a repce alá 80-90 kg/ha foszfor és 90-110 kg kálium kerül kiszórásra. Jó ellátottság mellett sem érdemes 50-60 kg/ha alá menni egyik tápelemmel sem. A nitrogén adagja meghaladhatja a 200 kg/ha-t is.

1. Vetés előtti alaptrágyázás talajba dolgozva

Az ősz folyamán egyaránt szüksége van mindhárom makrotápelemre (N, P, K), amelyeket lehetőleg talajvizsgálati eredmények alapján juttassunk ki.

Őszre elsősorban Genezis kompaktált foszfor- és káliumtúlsúlyos műtrágyát válasszunk, amelynek minden szemcséje azonos összetételű, és biztosítja a tápelemek egyenletes eloszlását a talajban.

Lehetőleg olyan összetételeket dolgozzunk a vetőágyba, amelyek a NPK mellett tartalmaznak kalciumot, magnéziumot és néhány százalék ként, illetve egy kis bórt is.

A repce kénigényes növény! A repce tápanyagellátása során használjunk kéntartalmú Genezis NPK műtrágyákat.

2. Első lombtrágyázás ősz végén (8-10 leveles – rozettás – állapot)

A tél kezdete előtt a rozettás (áttelelő) állapot fenntartása érdekében a repcét regulátorozzák. Hazánkban még nem gyakorlat, de érdemes állományunkat nitrogénmentes levéltrágyával kondicionálni, mikroelemekkel (elsősorban bórral) feltölteni a jobb télállóság biztosítása érdekében.

3. Első fejtrágyás – tél végén, vegetáció beindulását követően, 8-11 leveles állapotban

A kora tavaszi vegetáció megindulásától a nitrogén-felvétel (a káliumé is) egyenletesen nő a virágzásig, a virágzás alatt hirtelen növekszik, és az érés alatt stagnál. Ez a tény indokolja a tavaszi nitrogén fejtrágya megosztását. A tavaszra számított nitrogén-hatóanyagmennyiség 50-60%-át február második felétől március elejéig, a fennmaradó részt pedig a repce zöldbimbós állapotában juttassuk ki. Érdemes a növekvő kénigény kielégítése érdekében Genezis NS készítményt használni, amellyel a kénszükséglet biztosítható.

Amennyiben a talaj kénellátottsága megfelelő, akkor elegendő a Pétisó kijuttatása, amely gyors oldódásával biztosítani tudja a repce tőlevélrózsa regenerációjához szükséges nitrogént.

A repce a kén mellett kalciumigényes növény is, ezért szükség van a talajból kivont mész pótlására. A másik meghatározó mezoelem a magnézium, amely a fotoszintézisben, a fehérjék előállításában és az energia-háztartásban egyaránt fontos.

Ezen elemek pótlása megoldható Genezis Pétisó alkalmazásával, amely 7%-ban CaO-t, 5%-ban MgO-t tartalmaz.

4. Második fej – és lombtrágyázás rejtett zöldbimbós állapotban

Ebben a fenológiai stádiumban intenzív a nitrogén felhasználás, ezért amennyiben megosztottuk a tavaszi nitrogénadagot, a fennmaradó mennyiséget feltétlenül juttassuk ki. A repce várható termésmennyisége a becő fotoszintetikus aktivitásától függ. Vigyázzunk, a repce magassága néhány nap alatt jelentősen változhat.

Ha megkésünk a kijuttatással, a növény már nem tudja megfelelően felhasználni a nitrogént. Számos kísérlet arra mutat, hogy egyértelmű az összefüggés a nagy terméshozam és a nitrogéntrágyázás között. Aszályos évjáratban különösen megnő a lombtrágyázás jelentősége. A növényvédelmi munkákkal egy időben elvégzett nitrogén- és mikroelem-lombtrágyázás hatékony és olcsó eszköze a termésbiztonságnak.

Ne feledjük, hogy a repce érzékeny a bór hiányára! A bór a virágok termékenyülését, a kötődést segíti elő, növeli az olajtartalmat. Immobilis, ezért a növények fiatal hajtásrészei gyakran bórhiányosak.

A bórtartalmú készítményeket legkésőbb virágzás előtt kell kijuttatni egy-két alkalommal. Tavasszal a pótlása nagyon fontos, a növényvédelmi munkákkal egy menetben is történhet. Szervetlen réztartalmú szerekkel nem keverhető!

A repce Genezis termékekre alapozott tápanyag-utánpótlási technológiája