Körte

A körte íz és zamatanyagokban gazdag, frissfogyasztásra és feldolgozásra (konzerv, aszalvány, szesz) is alkalmas gyümölcs.

Éghajlat és talajigény

Környezeti igényeit tekintve az igényesebb kultúrák közé tartozik. Megfelelő fejlődése csak kiegyenlített klímán biztosított. Nem bírja a száraz meleg nyarat és az erős téli fagyokat. Vízigénye az almáétól nagyobb, 700-800 mm. Vízhiány esetén gyümölcse apróbb, kövecses lesz, íz anyagokban szegény lesz. A talajjal szemben az almától igényesebb. Középkötött, mély termőrétegű, meleg, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag talajon érzi jól magát. Száraz, rögös, meszes talajon kövecsesedésre hajlamos lesz. pH optimuma 6,2-8,2. A szélvédett, déli fekvésű területeket kedveli. A talajvíz ne legyen magasabb 1,5-2 m-nél.

A körte tápanyagigénye

Nitrogén: 2 kg/t termés és fanövedék

Foszfor (P₂O₅): 0,6 kg /t termés és fanövedék

Kálium (K₂O): 3 kg /t termés és fanövedék

25-35 t/ha termés eléréséhez a talaj közepes PK ellátottsága és a levél optimális NPK ellátottsága mellett 50-80 kg N, 15-20 kg/ha P₂O₅ és 80-100 kg/ha K₂O hatóanyag szükséges.

A fenti tápanyagigényt a levélanalízis eredményétől függően korrigálni kell. Vagyis optimálisnál jobb ellátás (+20%) esetén csökkenteni (-20%) vagy átmenetileg szüneteltetni lehet, attól rosszabb ellátottság (-20%) alapján növelni (+20%) szükséges. A mintavétel időpontja a hajtásnövekedés vége (július 15-augusztus 15.). A minta a földről kézzel még elérhető csúcshajtás közepéről származó kifejlett ép levél. A tájékoztató jellegű határértékeket az alábbi táblázat tartalmazza (Kádár, 1980).

I. Termő korú körte ültetvény tápanyag-utánpótlása öntözés nélkül közepes hozamhoz

Ezt a technológiát azoknak javasoljuk, akik nem tudnak öntözni, így csak szilárd trágyát tudnak kijuttatni.

*az istállótrágyázástól és annak dózisától (20-40 t/ha) függően

II. Termő korú körte ültetvény tápanyag-utánpótlása esőszerű öntözéssel nagyobb hozamok eléréséhez

A tápoldatozás az intenzív gyümölcstermesztési technológia szerves része. Lehetővé teszi a folyamatos és intenzív tápanyag és vízellátást, a magas termésátlagok elérését.

*az istállótrágyázástól és annak dózisától (20-40 t/ha) függően

III. Termő korú körte ültetvény tápanyag-utánpótlása csepegtető vagy mikroszórófejes öntözéssel, tápoldatozással

A fenti táblázat szerinti alaptrágyázás lényege a tartalékolás, ami biztosítja, hogy az ugrásszerűen megnövekvő tápanyagigény időszakában elegendő könnyen felvehető tápanyag álljon a növény rendelkezésére.

Ekkor juttatjuk ki a foszfor és kálium hatóanyag nagyobb részét, melyet mindig talajvizsgálatra és növényanalízisre alapozottan, a kijuttatott szervestrágya mennyiségének figyelembe vételével, a várható termésmennyiséghez és a fák kondíciójához igazodva határozunk meg.

A csepegtető és mikroszórófejes öntözéssel kivitelezett tápoldatozás a leghatékonyabb és legésszerűbb módja az ültetvény folyamatos, igényekhez rugalmasan és gyorsan alkalmazkodó víz és tápanyag-szükségletének pótlására.

Ugyanakkor a tápoldatozás történhet kis vízadaggal, ha nincs vízhiány és a cél csupán a tápanyagok pótlása vízben oldott formában.

Virágzás végéig foszforban gazdag, 1:1 N:K arányú tápoldat kijuttatása indokolt. Virágzás után, ha a talaj tápanyag-ellátottsága harmonikus, csökkentett foszfor tartalmú 1:1-1,5 N:K arányú tápoldat a legmegfelelőbb. Az augusztus vége után kijuttatott tápanyagok már csak a következő évben hasznosulnak, tartaléktápanyagként a fákban raktározódnak.

Termő korú körte ültetvény levéltrágyázása a fenti technológiák esetén

A gyümölcsösök lombtrágyázása a nagyobb lombfelület, a gyakoribb növényvédelmi beavatkozások, a nagyobb hozamok, stb. miatt nagyobb jelentőséggel bír, mint a szántóföldi kultúráké. A lombtrágyázással elérhető kedvező élettani hatások közé tartozik például a hideg talajok tápanyag-ellátottságának javítása, a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel serkentése, a gyümölcsminőség javítása. Rügyfakadáskor és szüret után tápanyagfeltöltő (tartalékoló) szerepe van, de a tenyészidő alatt közvetlenül hat gyümölcskötődésre (bór), a minőségre és tárolhatóságra (kalcium), a hajtásnövekedésre (nitrogén, cink), a fotoszintézisre (magnézium), éréskor a színeződésre és az asszimilálták szállítására (kálium, bór).

A lombtrágyák alkalmazása ma már elkerülhetetlen az intenzív, gazdaságos, nagy termést biztosító és jó minőségű gyümölcsöt termő ültetvényekben. Az így kijutatott mikroelemek gyorsabban és jobban hasznosulnak, mint talajon keresztüli trágyázásnál, harmonikusabb lehet a tápanyag-ellátás.

A fentiek miatt a lombtrágyázás intenzív és fél intenzív, öntözött, nem öntözött és tápoldatozott ültetvényekben is egyaránt javasolt, sőt szakmai szempontból kötelező.

* a termékek kijutatása 7-10 naponként javasolt