Miért nem hatékonyak a magyar termelők?

Adunk néhány tippet, hogyan tudod elérni a nyugat-európai szintet!

Mint azt tudjuk a növényi fejlődés és növekedés egyik motorja a nitrogén. Hiányában semmilyen felépítő folyamat sem tud végbe menni. Sőt, mivel része a klorofillnak, a növény még a napsugárzás energiáját sem tudja megkötni, nemhogy tárolni.

Miért van az, hogy mi itthon évtizedek óta (2000-2003 közötti átlag) toporgunk a 4,5 t/ha körüli búza és a 2,5 t/ha repce termésátlag körül?

Persze igaz, egy-egy évben volt ez 6, illetve 3,6 t/ha körül is. Azonban a fajták/hibridek potenciális termőképessége, ökológiai adottságaink ettől jóval többet is elérhetővé tesznek. Modern gépeket és növényvédő-szereket is meg tudunk vásárolni. Akkor hol a hiba? Miért termelnek a vezető nyugat-európai országok átlagosan t/ha búzát és t/ha kukoricát? Mert hatékonyak. 1 t/ha búza, illetve repce szemtermés és a hozzá tartozó melléktermés 27, illetve 55 kg/ha nitrogént vesz fel a talajból. A szármaradvánnyal visszapótolt nitrogén nagyon kevés, ha egyáltalán visszaforgatjuk. Ahhoz, hogy elérjük azt a termelési hatékonyságot, azt a jövedelmet, melyet Nyugat-Európában megtermelnek, el kell érnünk az ottani hozamokat is.

Gondoljunk bele, 7-10 évvel ezelőtt hazánkban a búza átlaghozama 5,21; a repce átlaghozama 2,52 t/ha volt, 103, illetve 116 kg/ha nitrogén-felhasználás mellett. Nyugat-Európában viszont az átlaghozamok 7-9; illetve 3,5-4,2 t/ha körül alakultak, igaz ott 180-200, illetve 200-250 kg/ha nitrogén hatóanyagot használtak fel.

Mennyi is a lemaradásunk?

Jóval több mint 10 év, hiszen idehaza nem nőttek jelentősen a hozamok, és kb. 60-100 kg/ha nitrogén! Mivel a terményárak kint sem magasabbak, mint idehaza, a többlet nitrogén jelentette plusz ráfordítás nélkül nem fogjuk elérni a várva várt hozamokat, az áhított jövedelmet és hatékonyságot, még jobban lemaradunk, és már középtávon egyre többen fognak tönkremenni, feladni a gazdálkodást.

A jövedelmed forrása a nitrogénműtrágya!