Fejtrágyázni is kell!

A tavaszi fejtrágyázás kulcsfontosságú feladat a búza- és repcetermesztésben. Célja az őszi vetésű kultúrák nitrogénnel való ellátása megfelelő mennyiségben és időben.

A fejtrágya mennyisége, azaz a kijuttatott nitrogén hatóanyag, akkor megfelelő, ha illeszkedik a reálisan elvárható termésszinthez. A nagy termőképességű fajta/hibrid nem ad nagy hozamot, ha nem kapja meg a szükséges mennyiségű tápanyagot, jelen esetben leginkább a nitrogént, sőt alulmúlja még az átlagos hozamokat is.

Búza és repce esetében a gazdaságos termesztéshez és a nagy hozamhoz (meg persze magas nyersfehérje- és nedvessikér tartalomhoz) kb. 180-250 kg/ha nitrogén hatóanyag kijuttatása szükséges, melyben egy kisebb részét ősszel, vetés előtt kell biztosítanunk a növények számára. A tavaszi adagot úgy kell időzíteni, hogy a tervezett nitrogén-hatóanyag mennyiségnek 50-70%-át juttassuk ki az első fejtrágyázáskor, kora tavasszal, bokrosodás végén, de még szárbaindulás előtt. A fennmaradó 30-50%-ot pedig a későbbiekben, akár még két menetben is. Ez egyrészt környezetkímélő megoldás, másrészt jobban illeszkedik a növény igényéhez, mintha egy adagban kapná meg az összes szükséges hatóanyagot.

A tavasz kezdetén, amikor a vegetáció megindul, felgyorsul a növények vegetatív növekedése, jelentősen megnő a nitrogénigény is. A búza és a repce ekkor akár napi 5 kg nitrogént is felvesz a talajból. Ilyen ütemű nitrogénigényt csak megfelelően megválasztott és jól időzített nitrogénműtrágya kijuttatásával tudunk fedezni.

Azonban nem mindegy, hogy milyen műtrágyával. A szempontok sokrétűek lehetnek, azonban az agrotechnikai és agronómiai nézőpont nem annyira bonyolult. Természetesen mindenki hatékonyan, gazdaságosan szeretne fejtrágyázni. Ehhez szükséges a megfelelő műtrágya kiválasztása. Az egyik legfontosabb szempont, hogy jól érvényesüljön, kevés legyen belőle a veszteség, hiszen az kidobott pénz. Lehetőleg gyorsan hasson, hiszen a fejtrágyázásra alkalmas időszak nem túl hosszú, sokszor nehézséget okoz az időzítés, és a növénynek hirtelen van szüksége nitrogénre, ezért az elhúzódó hatás nem előny.

Egy másik fontos szempont, hogy ne savanyítsa a talajt, hiszen ezzel felgyorsítja a talajpusztulási folyamatokat, rontja a talaj vízgazdálkodását. A harmadik pedig, hogy lehetőleg több tápelemmel lássa el a talajt egy menetben. Vagyis fedezze a búza és a repce kén, magnézium és kalcium igényét is, legalább részben. Ezen tápelemek szintén nélkülözhetetlenek egyrészt a terméshozam, másrészt a minőség és az egészségi állapot szempontjából is. Az egészséges állomány ugyanis csökkenti a növényvédőszer-felhasználást, ezáltal költségkímélő is.

A fenti követelményeknek kiválóan megfelelő műtrágyák a Pétisó, a Green Max és a Pétió+S egyszerre több hatóanyag kijuttatását teszik lehetővé, melyek jól hasznosulnak, biztosítva ezzel a magas hozamokat és a kiváló minőséget.