Az őszi búza alaptrágyázása

Az őszi búza a legfontosabb kenyérgabonánk. Vetésterülete évi 1 millió hektár körül alakul, ami azt jelenti, hogy a szántóterületünk kb. egynegyedén termesztjük. A hatékony, gazdaságos és jövedelmező őszibúza-termesztés egyik alappillére a szakszerű alaptrágyázás. Ekkor dől el, hogy mennyi foszfort és káliumot kap a növény. Ezt a két makrotápelemet ugyanis a későbbiek folyamán már legfeljebb csak csekély mennyiségben tudjuk a növény rendelkezésére bocsájtani. Ennek oka, hogy a foszfor szinte alig, a kálium pedig csak igen kevéssé mozog a talajban, ráadásul a már kikelt búzaállományban nincs lehetőség a trágya bedolgozására.

De hogyan is trágyázzuk szakszerűen az őszi búzát?

A válasz, legalábbis a mennyiségek szintjén, nem túl bonyolult. Azt a célt kell kitűznünk, hogy a talaj tápelem-ellátottságát, pontosabban a tápanyag-szolgáltató képességét, a reálisan tervezhető hozamot, az adott fajta sajátosságait és a technológia többi elemét figyelembe véve a lehető legnagyobb mértékben kielégítsük a búza tápelemszükségletét. Több szakirodalmi leírás alapján 1 tonna búzaszem és a hozzá tartozó melléktermék előállításához az alábbi makrotápelem-mennyiségekre van szükség:

A fenti tápelemek közül alaptrágyázással a növényünk foszfor- és káliumigényét kell maradéktalanul kielégíteni egy kisebb adagú nitrogéntrágyázás mellett. A kielégítő őszi nitrogén-, foszfor- és káliumellátás biztosítása érdekében célszerű a foszfortúlsúlyos N : P : K 1 : 2 : 1 arányú komplex műtrágyák közül azokat választani, melyekben a foszfor minimum 95%-ban vízoldható formában van jelen. Ott, ahol a káliumellátottság már közepesnél gyengébb, jól használhatóak az 1 : 2 : 2 NPK-arányú összetételek is. Sőt, igen jó foszforellátottságú területeken az 1 : 1 PK-arány is megfelelő. Sokéves, több száz termelőnél beállított kísérleteink szerint a ként is tartalmazó műtrágyák, mint az NPK 1 : 2 : 1 tápelemaránnyal rendelkező Genezis NPK 10-20-10 használata hatékonyan növelte a termésmennyiséget. A kén ugyanis javítja a nitrogén hasznosulását.

Az őszi búza alá mindenképpen javasolt a kompaktált NPK-műtrágyák kijuttatása, melyekkel kihasználható a „friss-PK-hatás”, azaz a gyorsan oldódó, könnyen felvehető foszfor és kálium hatóanyagoknak köszönhetően nagyobb hozamok érhetők el. A gyengébb káliumellátottságú talajokon a több káliumot tartalmazó Genezis NPK 4-24-24 vagy extrém alacsony káliumellátottság és igen jó foszforellátottság esetén a Genezis NPK 0-10-28, Genezis NPK 0-10-20 lehet a jó választás, megfelelő nitrogénkiegészítés mellett. E két utóbbi NPK előnye, hogy magas kalcium- és magnéziumtartalmuk révén pótolják ezeket a tápelemeket, ráadásul nem savanyítják a talajt, illetve emelik annak pH-ját. Vagyis magnéziumban szegény, savanyú talajokon vagy nem savanyú területeken, de megnövekedett (jóval az átlagtermés fölötti hozamszint esetén) kalcium- és magnéziumigény esetén ideálisak. Középkötött, kötött, foszforban szegény, káliummal legalább jól ellátatott talajokon gazdaságos választás a Genezis NP 15 : 25 összetételű komplex, melynek kéntartalma jól igazodik a búza őszi kénigényéhez.

A kompaktált NPK-készítmények kiváló vízoldékonysággal rendelkeznek (95%-ban vízoldható foszfor-, 100%-ban vízoldható nitrogén- és káliumtartalom)! Minden szemcséjük azonos összetételű, a kijuttatás során a hatóanyag-eloszlás jóval egyenletesebb, mint a fizikai kevert műtrágyák használatakor!

Dózisukat az ökológiai adottságok és az elérhető hozam szintjéhez kell igazítani, szaktanács alapján.

A búza sikeres indulásához nem csak foszfor és kálium kell; legalább 30–50 kg/ha nitrogén-hatóanyag kijuttatására is szükség van. Intenzív búzatermesztésben ugyanis a tél folyamán is bokrosodó búza folyamatosan nitrogént fogyaszt, és -különösen nitrátérzékeny területeken- február elsejéig nem gondoskodhatunk pótlásáról. Hazánkban az enyhe tél miatt a búza szinte folyamatosan tovább bokrosodik, így a tápanyagigényét már az őszi alaptrágyázással biztosítani kell. Ahol ez nem történik meg, ott sárguló, liluló búzákat láthatunk, aminek oka az, hogy elfogyott a felvehető nitrogén. Vagyis a sárguló búzáink nitrogénéhségről árulkodnak (ha a tünet a fiatalabb leveleken jelentkezik, akkor az kénhiány), ami akár 20%-os hozamkiesést is okozhat. Előfordulhat, hogy egyes komplex NPK-készítményekkel ezt a megnövekedett nitrogénhatóanyag-igényt már nem tudjuk biztosítani. Ilyenkor a megoldás a már a klasszikusnak számító Genezis Pétisó 39% (27% N + 7% CaO + 5% MgO) vagy a viszonylag új, ugyanakkor bizonyos értelemben klasszikusan régi GreenMax vetés előtti vagy starterkénti kiszórása.

A Pétisó 228 kg/t dolomittartalmával egyúttal a búza kalcium- és magnéziumigényének kielégítéséhez is hozzájárul. A 30–50 kg N/ha önmagában kb. 110–180 kg/ha Pétisónak vagy 190–310 kg/ha GreenMax-nak felel meg. Mivel a fenti mennyiségeket csökkenteni kell az alapműtrágyaként kiadott komplex nitrogéntartalmával, átlagosan 0–150 kg/ha közötti Pétisódózis lehet indokolt. A Pétisónak és Green Maxnak óriási előnye, hogy kalciumot és magnéziumot is biztosít a fejlődő növények számára. Ráadásul, míg az előző nem savanyítja a talajt, addig az utóbbi csökkenti a talaj savanyúságát, ezáltal javítja a tápelemek felvehetőségét. Gondoljunk bele, savanyú talajon (és most nem egy extrém alacsony pH-ról beszélünk) a kijuttatott foszforhatóanyagnak alig több mint a fele (52%) hasznosul, és még a nitrogénhasznosulás is csökken több mint 10%-kal.

Ne feledje, a Nyugat-Európában elért 8–10 t/ha országos búzahozamok egyik titka a megfelelően elvégzett alaptrágyázás, mely talajvizsgálaton és szaktanácson alapul.

Mivel a növénytermesztés inputanyagköltségein belül a műtrágya költsége egy meghatározó tényező, érdemes a tápanyag-utánpótlást szakszerűen, szaktanácsra alapozva, a megfelelő, kiváló minőségű termékkel, jól időzítve elvégezni. Erre ad lehetőséget a kompaktált NPK és a lassan évszázados múltra visszatekintő Pétisó, illetve GreenMax. A jelentősen ingadozó árakkal csak úgy lehet felvenni a versenyt, ha hatékonyan gazdálkodunk, és magas hozamokat realizálunk.