Idén tavasszal nőhet a kereslet a műtrágyára

A múlt év utolsó három hónapjában 13 százalékkal kevesebb műtrágya került a gazdákhoz az egy évvel korábbi azonos időszakban forgalmazott mennyiséghez képest, annak ellenére, hogy az értékesítési árak időközben csaknem megfeleződtek. A termelők egy része tehát inkább idén, a tavaszi szezonhoz közeledve akar a tápanyag-utánpótlásról gondoskodni, ami azt is jelenti, hogy az első negyedévben valamelyest nőhet a kereslet a műtrágyára.

Tavaly októberben az egy hónappal korábbihoz képest 6 százalékkal kevesebb műtrágyát értékesítettek a kereskedők, éves összevetésben ugyanakkor mintegy 12 százalékkal több fogyott havi szinten műtrágyából.

Ennek oka lehet az is, hogy az előző 2-3 évben 2022 szeptembere és decembere között érték el a csúcsukat az átlagárak, amelyek az elmúlt egy év során fokozatosan csökkentek. Az árhatás még inkább érezhető volt tavaly novemberben, amikor az egy hónappal korábbihoz képest 17 százalékkal több műtrágyát értékesítettek. Ez a többletértékesítés azonban csak némileg tudta ellensúlyozni az éves szintű visszaesést, hiszen az előző év novemberi értékesítéssel szemben így „csak” 40 százalékkal kevesebb műtrágya fogyott.

Érdekes összehasonlítani az októberi és novemberi eladásokat, hiszen míg októberben 10 százaléknál is több volt az éves növekmény, novemberben kétötödnyi a visszaesés tizenkét hónapra vetítve – miközben a havi szintű eladások havi előjele mindkét hónapban az éves elmozdulásnak éppen az ellenkezője volt. A december ebből a szempontból már egyértelműen pozitívabb lett, ez a hónap kicsit javította a műtrágya eladások éves viszonylatú csökkenésének az átlagát is, csaknem 10 százalékkal, miközben a havi növekmény 37 százalékos volt (ami a novemberi alacsony bázist tekintve nem igazán értékelhető növekedésként).

A fentieknél is érdekesebb a termékek megoszlása. A műtrágya termékkörön belül mészammon-salétromból (MAS) fogyott a legtöbb 2023 utolsó három hónapjában, az egy évvel korábbi azonos időszakhoz mérten pedig ugyanannyit vásároltak belőle a gazdák. Ezzel szemben a karbamid iránti kereslet a múlt év október-decemberi időszakában a harmadára apadt. Ugyanezen idő alatt az NPK 15-15-15 forgalma közel a háromszorosára, míg a kálisó és a MAP iránti kereslet 3,5, illetve a négyszeresére nőtt.

A múlt év utolsó háromhavi visszaesése a műtrágyavásárlások terén éves szinten mégis 13 százalék volt, s ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a januártól szeptemberig tartó időszakban is már összességében 20,5 százalékkal kevesebb műtrágyát vásároltak a forgalmazóktól a mezőgazdasági termelők, könnyen felismerhető, hogy mi történt, illetve történik.

A papírforma szerint nem spekuláltak jól azok a növénytermesztő gazdálkodók, akik az alacsony árak ellenére sem szerezték be tavaly október-decemberben a termeléshez szükséges mennyiségű műtrágyát, esetleg azt remélve, hogy az ára 2024 tavaszára akár tovább is csökkenhet. Most azonban éppen az látszik, hogy nem jön be a papírforma, az ár idén csökkent az év végihez képest és vannak, akik szerint akár további árcsökkenés is következhet még. A termelőknél mindenesetre jelenleg hiány van, konkrétan nincs annyi műtrágyájuk, amennyi a tavaszi munkákhoz szükséges lenne. Az árak pedig egy keresleti piacon nem igazán szoktak sokáig elmozdulni lefelé, inkább fordított irányú ármozgás a jellemző.

Sokáig késlekedni a beszerzéssel azonban már tényleg nem lehet – és nem is érdemes –, ha valaki tavasszal akarja kiszórni a földjére a műtrágyát. Meg kell venni azt, amit szükséges – amíg lehet –, mert nemcsak a növények egészséges fejlődése, de a terméshozam is múlik azon, hogy meglesz-e a megfelelő tápanyag-utánpótlás. Az sem mindegy ugyanis, hogy a termelt növénykultúrának adott esetben mennyi és milyen műtrágya szükséges.