A műtrágyázást tanácsos meg is tervezni

A mezőgazdaságban a szántóföldi tevékenységek sokszor nem eléggé eltervezettek, pedig egy jó műtrágyázási tervvel például hozamokat lehet nyerni, a hiánya esetén pedig veszteni.

A szántóföldi termelők közül sokan még mindig nem törődnek azzal, hogy milyen típusú talajokon termelik a gabonát és nincsenek információik arról sem, hogy milyen típusú hatóanyagból mekkora arányban kellene használniuk az adott területen. Mostanában viszonylag jelentős lehet a száma közülük azoknak is, akik egyáltalán nem törődnek a tápanyag-utánpótlással. Vannak olyan gazdálkodók is persze – ők feltehetően sokkal többen – akik „csak” a kalászosok őszi alaptrágyázását „felejtik el”, valami miatt fittyet hányva a műtrágyázás esetén bizonyíthatóan magasabb hozamoknak.

Mert a műtrágyázás fontossága a növények egészséges növekedéséhez és a jó terméshozam eléréséhez nem kérdéses. A műtrágyázás során a talajt olyan tápanyagokkal látjuk el, amelyekre a növényeknek szükségük van a fejlődésükhöz. Egy alapos műtrágyázási terv pedig segít optimalizálni a termelést, növelni a terméshozamot, sőt javítani a termény minőségét is. A megfelelő műtrágya kiválasztása és alkalmazása lehetővé teszi a növények számára, hogy maximálisan kihasználják a rendelkezésre álló tápanyagokat és optimális körülmények között fejlődjenek.

A műtrágyázás fontosságát alátámasztják a tudományos kutatások is, amelyek kimutatták, hogy a megfelelő műtrágyázás nemcsak a terméshozamot növeli, hanem javítja a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát is, amellett, hogy a kedvezőtlen környezeti hatásokat csökkenti. Fontos kiemelni azonban, hogy a túlzott műtrágyázás káros lehet a környezetre és a talajra, ezért az optimális műtrágyázási mennyiséget már a tevékenység tervezése során célszerű figyelembe venni.

Ehhez, ha szükséges, hasznos lehet szakemberek bevonásával megtervezni a műtrágyázást. Mégpedig az adott termőtalaj korábban már említett igényeinek figyelembevételével kiválasztott műtrágyával, a növények szempontjából optimális időpontban és mennyiségben. A helyes tervezéssel nemcsak azt biztosíthatjuk, hogy a növények optimálisan fejlődjenek és egészségüket is jobban megőrizzék, hanem költséghatékonyabbak is lehetünk. A kellő időpontban és mennyiségben történő tápanyag-ellátásnak köszönhetően pedig nemcsak a termés mennyisége és minősége növelhető. Javulhat tőle a termőföld tápanyagtartalma és csökkenthető vele a kémiai szennyezőanyagok kibocsátása is, ami a fenntartható növénytermesztésre gondolva nem elhanyagolható szempont.

Erre azért is érdemes odafigyelni, mert az Európai Bizottságnak a Közös Agrárpolitikát (KAP) átalakító terve az uniós gazdálkodóknak nagyobb mozgásterük lesz ugyan bizonyos környezetvédelmi feltételek betartása kapcsán, az EU azonban fenntartja a jelenlegi KAP magas szintű környezetvédelmi és éghajlati ambícióit. Megfelelő egyensúlyt teremtenek ugyanakkor az európai mezőgazdaság fenntarthatóbb gazdálkodásra való átállásának támogatásában.

A KAP stratégiai tervei a KAP teljes költségvetésének 32 százalékát, azaz körülbelül 98 milliárd eurót a környezetvédelmi, éghajlati és állatjóléti célkitűzéseket előmozdító önkéntes tevékenységekre különítenek el. Az Európai Bizottság javaslatai között pedig szerepel például, hogy az uniós mezőgazdasági termelőknek a továbbiakban ne kelljen szántóterületük bizonyos részét parlagon hagyni, hanem dönthessenek úgy, hogy szántóterületük egy részét parlagon hagyják vagy új növényeket ültetnek rajtuk, és ezáltal további pénzügyi támogatásban részesülnek.

Érdemes tehát komolyan venni a tápanyag-ellátás tervezését, és szakemberek segítségével kialakítani egy hatékony és fenntartható műtrágyázási stratégiát a gabonatermelés során.