Ön nem akar nagyobb termést és jobb tápelem-hasznosulást?Ha a válasza igen, akkor használjon GreenMaxot!

Ön nem akar nagyobb termést és jobb tápelem-hasznosulást? Nem javítaná akár 20%-kal a foszforfeltáródást? Nem pótolná egyszerre a nitrogént, kalciumot és magnéziumot? Nem meszezné a talajt? Nem javítaná a talaj szerkezetét és vízbefogadó képességét?

Ha a válasza igen, akkor használjon GreenMaxot!

A Nitrogénművek több mint 90 éves gyártói tapasztalattal rendelkezik a nitrogénműtrágyák terén. A savanyú kémhatású, kalcium- és magnéziumszegény talajokra, illetve kalcium- és magnéziumigényes kultúrák számára speciális műtrágyát fejlesztettünk ki! Ez a GreenMax!

Miért volt égetően szükség a GreenMax kifejlesztésére?

Hazánk szántóterületének több mint fele savanyú kémhatású (pH < 6)! Ez nem maradhat így! A tápanyagok feltáródása és hasznosulása már 6 alatti pH-n is korlátozott. Ilyenkor a foszfornak csak legfeljebb a fele hasznosul. Megéri megállítani a talajsavanyodást? Ez nem kérdés! A talajsavanyodás az elsivatagosodás előszobája! Hazánkban ez az egyik legjelentősebb és potenciálisan a legnagyobb területre kiterjedő talajdegradációs tényező. A savanyú talajból nemcsak a tápelemfelvétel korlátozott, de a romló talajszerkezet művelési és gyökeresedési nehézségeket, belvíz, pangóvíz kialakulását, levegőtlen talajt, gyökérfulladást, gátolt gyökérnövekedést, csökkent talajéletet, egészségtelen talajt, kalciumhiányt, hozamveszteséget okoz. A savanyú talaj kevesebb vizet tud befogadni, megtartani, fokozza az amúgy is egyre szélsőségesebb klíma kedvezőtlen hatásait. Az elmúlt 30 év alatt fokozatosan savanyítottuk el talajainkat!

Hogy jutottunk idáig?

A fő ok az elmúlt évtizedek átgondolatlan trágyázási koncepciója volt, amin változtatni tudunk, és amin változtatnunk kell! Egy jó termőtalaj savanyító hatású műtrágyákkal való tönkretételéhez nem évszázadok kellenek, hanem csupán egy-két évtized! A fenntartható mezőgazdasági termelést szem előtt tartva meg kell állítanunk a savanyodási folyamatot, amit savanyító hatású műtrágyák alkalmazásával és a kalciumpótlás elmulasztásával idéztünk elő. Az igazi felelős a karbamid és az ammónium-nitrát műtrágyák! Használatukkal csak tovább romlik, savanyodik a talaj, rosszul hasznosulnak, mert nem a mi klímánkra valók! Használatuk aszályban veszélyes! Jelentős részük elpárolog, elfújja a szél, a nitrogén egyszerűen elvész!

Szeretne nagyobb termést? Jobb tápelem-hasznosulást? Javítaná akár 20%-kal a foszforfeltáródást? Pótolna egyszerre nitrogént, kalciumot és magnéziumot? Meszezné a talajt? Javítaná a talajszerkezetet, a vízbefogadó képességet?

A megoldás a nitrogén és a talajjavító anyagok egyedülálló kombinációja, a GreenMax!

Tonnánként 159 kg/ha nitrogén, 161 kg/ha kalcium (CaO) és 116 kg/ha magnézium (MgO) hatóanyag! Apróra őrölt dolomitpor, óriási reaktív felület a 40 µm szemcseméretnek köszönhetően!

A savanyító hatású műtrágyákat gyakran a mészindexükkel szokták jellemezni. Eszerint az ammónium-nitrát mészindexe 60, a karbamidé 80–100. Vagyis 100kg ammónium-nitrát, illetve karbamid talajsavanyító hatását 60, illetve 80–100 kg CaCO₃ egyidejű kijuttatásával lehet ellensúlyozni. A GreenMax mészindexe -30! Savanyú talajokon felér egy 300 kg/ha hatóanyagú mésztrágyázással!

Őszi búzában és kukoricában egyaránt teszteltük, hogy mire képes a GreenMax a karbamiddal és az inhibitoros karbamiddal szemben. Az eredmények szerint őszi búzában a Green Max 970 kg/ha-ral növelte a hozamot a karbamidhoz képest, és 520 kg/ha-ral az inhibitoros karbamiddal szemben. A GreenMax még meszes talajon is jobb eredményt hozott. Ebben az esetben a GreenMax 2150 kg/ha-ral adott nagyobb hozamot, mint a karbamid, és 1230 kg/ha-ral nagyobbat, mint az inhibitoros karbamid (1. ábra).

1. ábra. A GreenMax hozamelőnye a karbamiddal szemben búzában (t/ha)

A kukoricában végzett kísérleteink hasonló eredményt hoztak. Itt a GreenMax 750 kg/ha-ral adott többet a karbamidhoz képest, és 1350 kg/ha-ral az inhibitoros karbamidhoz képest. Meszes talajon a GreenMax 1570 kg/ha-ral adott nagyobb hozamot, mint a karbamid, és kereken 1000 kg/ha-ral nagyobbat, mint az inhibitoros karbamid (2. ábra).

Mindez azt igazolja, hogy savanyú talajokon a kémhatás semlegeshez közelítése, meszes talajon a jobb kalcium- és magnéziumellátottság eredményezte a magasabb hozamot, mely hektáronként búzánál 31 200–129 000 Ft/ha, kukoricánál 38 250–80 070 Ft/ha többlet árbevételt biztosított termőhelytől függően.