Aktuális tápanyag-utánpótlási műveletek búzában

A tavasz idén is korábban köszönt be. Ezért időszerű az őszi búza nitrogén-fejtrágyázása és lombtrágyázása. Egy-egy tápelem kijuttatásának tervezésekor nemcsak annak dózisát, hanem a dózisok megosztását és a kijuttatás optimális időpontját is meg kell határozni. Sőt, a biztos hatás és a nagyobb hatékonyság érdekében ki kell választani a legmegfelelőbb műtrágyát, lombtrágyát is.

Lássuk először a dózist. A fajlagos igények alapján 8 t/ha búzahozam 216 kg nitrogént von ki a talajból. Ennek egy részét már ősszel, a vetés előtt ki kellett adni, amely kb. 30–50 kg/ha mennyiséget jelent. Tavasszal a fennmaradó részt kell kijuttatni két, esetleg három menetben. Ne feledje, a nitrogéntrágyázás hatékonyságát növeli a megosztott kijuttatás. Fontos, hogy az első tavaszi fejtrágyázáskor a tervezett tavaszi dózis felét-kétharmadát kijuttassuk, mert a búza ebben az időszakban a legnitrogénéhesebb.

De melyik is ez az időpont?

A tavaszi dózis felét-kétharmadát bokrosodás végén, felét-egyharmadát szárba indulás közepén célszerű kijuttatni. Amennyiben cél a minőség (fehérjetartalom, sikértartalom növelése) javítása, akkor egy kisebb mennyiséget (25–35 kg N/ha) célszerű kijuttatni a zászlóslevél kiterülésétől a virágzásig terjedő időszakban.

A nitrogénműtrágyák közül a lehető legjobb választás a több mint 90 éves múltra visszatekintő, kifejezetten a hazai talaj- és időjárási viszonyokra kifejlesztett Pétisó, vagy a kifejezetten a savanyú talajok javítását is célzó, kevés, esetleg nem vagy nehezen felvehető kalciumot és magnéziumot tartalmazó talajokra javasolt GreenMax.

A Pétisó 27% nitrogén-, 7% kalcium- (CaO-ban kifejezve) és 5% magnézium- (MgO-ban kifejezve) tartalommal készül, granulált és prillezett formában. Jellemzője, hogy magas, 228 kg/t dolomittartalmának köszönhetően nem savanyítja a talajt, stabilizálja annak kémhatását, valamint hozzájárul a növény jobb kalcium- és magnéziumellátásához. Ezt segíti elő az apró szemcseméretű (átlagban <40 µm) dolomit alkalmazása, mert így az gyorsan, jól hasznosul a talajban. A granulált Pétisó nagy szemcséi szinte teljesen gömb alakúak, így kevésbé koptatják a szórógép fém alkatrészeit. A nagyobb, gömbölyű forma miatt precízebben beállítható a kijuttatóberendezés (műtrágyaszóró, vetőgép), és nem kell tartani a táblán belüli egyenetlen hatóanyag-eloszlástól. Ezt segíti az is, hogy a szemcseméret fő frakciójába tartozik az összes szemcse 98-99%-a. Ezért, egyenletes szóráskép mellett, nagyobb távolságra is jól (megfelelő szórásképpel) szórható.

A prillezett Pétisó hatóanyag-tartalma megegyezik a granuláltéval, és a gyártása során ugyanolyan finomra őrölt dolomit kerül felhasználásra. Azonban higroszkópossága nagyobb, hőfoktűrése a piacon kapható minden MAS-nál jobb. Kisebb szemcsemérete, porózussága miatt gyorsabb az oldódása, kevesebb bemosó csapadékkal is oldódik, így a kora tavaszi N-hiány pótlására vagy megkésett fejtrágyázásra is kiválóan alkalmas. Kisebb szemcseméretének köszönhetően 1 m² talajfelületre több szemcse hull, ugyanolyan dózis mellett, szórásképe még a granulált Pétisóénál is egyenletesebb, ami még jobb hatóanyag-eloszlást eredményez.

Abban az esetben, ha talajunk savanyú kémhatását szeretnénk az optimális, semleges irányba eltolni, vagy nagyobb mennyiségű kalciumot, magnéziumot kell kijuttatni (akár egy semleges vagy gyengén lúgos kémhatású talajon is), és mindezt a nitrogén-műtrágyázással szeretnénk kombinálni, a megoldás a GreenMax. Ez egy egyedülállóan magas kalcium- és magnéziumtartalommal rendelkező nitrogénműtrágya. Hatóanyag-tartalma: 15,9% nitrogén, 16,1% kalcium (CaO-ban kifejezve) és 11,6% magnézium (MgO-ban kifejezve). Minden egyes tonnában 550 kg kiváló minőségű, finomra őrölt, hazai bányákból származó dolomit található, mely a legkiválóbb talajjavító anyag. A dolomit savanyúságot tompító hatása jobb, mint a mészkőporé. Feltételezve, hogy 159 kg/ha nitrogént juttatunk ki GreenMax formájában, azaz 1 t/ha dózissal számolva, a nitrogéntrágyázással egy menetben 550 kg dolomitot is kihelyezünk, mely felér egy kalcium- és magnéziumtrágyázással is. Számoljuk csak ki, ebben a dózisban 161 kg/ha kalcium- (CaO) és 116 kg/ha magnézium- (MgO) hatóanyag kerül kijuttatásra. Ez a mennyiség bőven fedezi 8 t/ha búza teljes kalcium- és magnéziumigényét, mely 50-60 kg/ha körül alakul. Vagyis alkalmas akár ennél kisebb dózisban is, a búza teljes kalcium- és magnéziumigényének a kielégítésére, vagy a talaj kalciummal és magnéziummal való feltöltésére, illetve a kémhatás emelésére, a talajsavanyúság csökkentésére, megszüntetésére. A savanyú talajban a tápanyagok rosszul hasznosulnak, a növény kevesebbet vesz fel belőlük. Még egy nem kifejezetten savanyú talajból is a foszfornak csak alig több, mint a felét! Az ilyen talajok vízgazdálkodása rossz, bennük a talajélet gyenge. Vagyis a savanyú talaj nem más, mint kidobott hatóanyag, alacsonyabb hozam, így aztán veszteség, kidobott pénz.

Jegyezzük meg! A dolomit kémiai értelemben kalcium-magnézium-karbonát. Márpedig a savanyú talajok javításakor csak a karbonátot tartalmazó talajjavító anyagoknak (dolomit, mészkőpor) van tartamhatása.

Persze célszerű azt is megfontolni, hogy a nitrogénnel együtt pótoljuk a felhasznált kén egy részét is. A vegetáció tavaszi megindulásakor a búza jelentős mennyiségű ként is igényel. Erre figyeljünk oda, hiszen a nitrogén hasznosulását, a jobb beltartalmi értékek kialakítását a talaj kénellátottsága, a kéntrágyázás mértéke és annak időzítés alapjaiban befolyásolhatja. Az elmúlt évtizedek kénhiányos növénytáplálása szükségessé teszi a kén rendszeres pótlását is. Főleg azokon a területeken, ahol egyoldalú nitrogéntrágyázást folytattak hosszú időn keresztül. A nitrogén hatékony beépüléséhez megfelelő mennyiségű kénre van szükség. A kén a hólével, a téli csapadékkal lemosódik a gyökerezési szint alá, ezért szükséges a korai fejtrágyázás kéntartalmú műtrágyákkal. Az egyre szélsőségesebb időjárás, a kiegyensúlyozatlan csapadékellátás is erősíti a kén kimosódását. A kén pótlása különösen fontos laza (mélyebbre mosódás) és kötött vagy nagy szervesanyag-tartalmú (lekötődés) talajokon, vagy ha csapadékos a téli félév, valamint intenzív vagy korábbi egyoldalú nitrogéntrágyázás esetén. A búza 30–60 kg/ha ként (SO₃) vesz fel a talajból, amelynek egy részét műtrágyákkal vagyunk kénytelenek pótolni. A búza a bokrosodás közepéig kb. 8–12 kg/ha, szárba indulás végéig újabb 20–25 kg/ha, majd kalászolásig ismét 20–25 kg/ha ként használ el. A kénpótlás így akár az első, akár a második nitrogén-fejtrágyázással egybekötve is elvégezhető. Akkor viszont el kell végezni, hiszen ebben a fejlettségben a búza naponta akár 750 g/ha ként is felhasznál. Mivel a kénigényes időszak egybeesik a nitrogénigényes időszakkal, e két tápelem egy időben történő pótlását megoldhatjuk a Genezis Pétisó + S 24-12 (24% N, 9% CaO, 12% SO₃) műtrágyával, mely ezenfelül még kalciumot is pótol. A fiatal levelek kora tavaszi sárgulása kénhiányt jelez, nem pedig nitrogénhiányt. Az ilyenkor kiadott nitrogén (kén nélkül) csak fokozza a kénhiányt.

Végezetül ne feledkezzünk meg a mikroelemek pótlásáról sem. A mikroelemekből (réz, cink, vas, mangán, bór, molibdén) a búza ugyanis bokrosodás-szárba indulás idején veszi fel szükségletének 30–70%-át. A mikroelemek hiánya is okozhat akár tonnában kifejezhető termésveszteséget is. Sőt, a mikroelemek kijuttatása kombinálható biostimuláns hatással is, pl. a Kalászos BS, Pétibór BS alkalmazásakor.