PÉTISÓ, PRÉMIUM MINŐSÉG 1931 ÓTA, EGYEDÜLÁLLÓAN MAGAS, 39%-OS HATÓANYAG-TARTALOMMAL!

A Pétisó 1931 óta gyártott szilárd halmazállapotú, piacvezető mészammonsalétrom-típusú (MAS, CAN) műtrágya, amely abban különbözik más készítményektől, hogy mész (CaCO3) helyett finomra őrölt dolomitot kevernek a termékbe, ami a kalcium- karbonát (CaCO3) és magnézium- karbonát (MgCO3) kettős sója. Nitrogéntartalma 27%, de 7% CaO és 5% MgO tartalmát is figyelembe véve összes hatóanyag- tartalma 39%. Minden 1 tonna Pétisó 228 kg talajjavító anyagot (dolomit) tartalmaz.

A CaCO3 és a MgCO3 vízben nem oldódik, de különböző savak (szénsav, talajsavak, gyökérsavak és salétromsav) hatására vízoldható vegyületté és így a növények számára felvehetővé válik. Hogy ez a folyamat könnyebben lejátszódjon, a dolomitot finomra őrölt formában keverik a műtrágyába.
A dolomitpor átlagos szemcsemérete 40 mikrométer. Dolomittartalma miatt különösen savanyú talajokon hatékony, kalcium- és magnéziumtartalma révén javítja a talaj szerkezetét. Különösen magnéziumigényes növényi kultúrák – burgonya, cukorrépa, évelő pillangósok, kukorica, repce, zab, kertészeti és gyógynövények– trágyázására ajánlott! A Pétisóban található dolomit hatására nő a talaj kalcium- és magnéziumtartalma, stabilizálódik a kémhatása. Ezt azért fontos tudnunk, mert a talajsavanyodás a legkiterjedtebb degradációs folyamat hazánkban.

Magyarországon a talajsavanyúság 2,2-2,3 millió hektárt érint. Savanyú talajaink 43%-a gyengén, 13%-a erősen savanyú, de ez utóbbi területek aránya egyre nő. Nagyobb részben a Dunántúl nyugati és déli felében, az Északi- középhegységben, a Tisza és vízrendszeréhez tartozó folyók, valamint a Rába stb. alluviális területein fordulnak elő. Egy talajt akkor nevezünk savanyúnak, ha a kémhatása 6,8 pH érték alatt van.

A talajsavanyúság kialakulásának számos oka lehet: az éghajlati tényezők, a talajképző kőzet, a táj domborzati és hidrológiai viszonyai, biológiai hatások és nem utolsó sorban antropogén hatások. Az ember ipari szennyezéssel, a terménnyel kivont kalciummal és különösképp a helytelen, ésszerűtlen műtrágyázással savanyítja el a talajt.

Bár nagyadagú műtrágyázás nélkül magas termések nem érhetők el, mégis a legtöbb műtrágya közvetlen vagy közvetett módon talajt savanyító hatású. Ezek közül is a nitrogén műtrágyák savanyítanak a legintenzívebben. A műtrágyák savanyító hatását érzékelteti az ún. mészindex, amely megmutatja, hogy hány kilogramm kalcium-karbonáttal lehet 100 kg műtrágya savanyító hatását közömbösíteni. Minél kisebb a mészindex, az adott műtrágya annál kevésbé savanyítja a talajt.

Jól látható, hogy az ammónium- nitrát hatszor jobban savanyítja a talajt, mint a Pétisó (1. táblázat). A Pétisónak nagyon alacsony a mészindexe, ezért rendszeres használatával fenntartható nitrogén műtrágyázást lehet megvalósítani. Előnyös, hogy a dolomit, mint a Pétisó alkotóeleme helyileg is a keletkező gyökérsav közvetlen közelében van, illetve finom szemcsemérete gyors reakciót tesz lehetővé. Ennek eredményeképpen javul a talaj szerkezete, nő a nitrogén- és foszforszolgáltató képessége és mikroelemkészlete, élénkül a talajélet. Ezáltal nagyobb termésmennyiséget és jobb termésminőséget érhetünk el. Savanyú talajon 100 kg Pétisóval jobb hatás érhető el, mint 100 kg ammónium-nitráttal, annak ellenére, hogy az utóbbi 7 kg-mal több nitrogént tartalmaz! A Pétisó nitrogénjében azonos arányban van jelen a lassabban ható ammónium-nitrogén és a gyors hatást biztosító nitrát-nitrogén, ezért alap-, starter- és fejtrágyaként minden talajtípuson és növényi kultúrában egyaránt alkalmazható.

A Pétisó szemcseképzése kétféleképp történik: Az egyik eljárás a granulálás (granulált Pétisó), a másik a prillezés (prillezett Pétisó). A granulált Pétisó jellemző átlagos szemcsemérete 2,5-6,3 mm, a prillezetté 0,8-4 mm. A granulált Pétisó hőfoktűrése jó, szemcseméret eloszlása ideális. Szemcseszilárdságának és méretének köszönhetően a korszerűbb, nagyobb munkaszélességű műtrágyaszórókkal való kijuttatásra is kiválóan alkalmas.

Milyen talajon érdemes Pétisót használni?
Bármely talajon alkalmazható, alap-, starter- és fejtrágyaként is. Savanyú területeken, homoktalajokon, magnéziumban szegény vidékeken a legjobb választás, mert nem savanyítja tovább a talajt, stabilizálja annak kémhatását, kalciumot és magnéziumot pótol. A kisparcellás K+F kísérleteinkben (Egyetemi kísérletek) és félüzemi szántóföldi kísérleteinkben évek óta kizárólag Pétisót használunk nitrogén-utánpótlásra kiváló eredményekkel.

Mikor érdemes granulált Pétisót használni?
A lassabb vízfelvétele és oldódása folyamatos nitrogénellátást biztosít, és 24 m-nél nagyobb szórásszélesség esetén is jó szórásképet ad.

Mikor érdemes prillezett Pétisót használni?
A prillezett Pétisó vízfelvételi sebessége nagyobb a granuláltnál – kezdetben megegyezik az ammónium- nitrátéval. Ezért ugyanolyan hatékonyan oldódik, mint az ammónium-nitrát, így a megkésett fejtrágyázásra is kiválóan alkalmas. Kisebb szemcseméretének köszönhetően kijuttatáskor több apró szemcse jut m2-enként a területre, ami jobb hatóanyageloszlást eredményezhet és 24 m szórás szélességig jó szórásképet ad.

Részletes termékinformáció: Pétisó