Málna

Különleges íze, zamata és aromája valamint alacsony kalóriatartalma miatt rendkívül keresett. Kiváló beltartalmi értékei alapján friss fogyasztásra, cukrászati és konzervipari, tejipari, édességipari termékek előállítására, fagylalt készítésére és gyorsfagyasztásra egyaránt alkalmas. A gyümölcs 5-10% cukrot, 1,2-1,5% szerves savat, főleg citromsavat, 20-30 mg/100 g C-vitamint, valamint A-, B₁-, B₂-, B₉-, E-, K-, P- és PP-vitamint tartalmaz. Ásványianyag-tartalma is jelentős. 160-200 mg Kálium, 30-50 mg magnézium, 20-50 mg foszfor és 40-60 mg kalcium található 100 g friss gyümölcsben. Kiváló beltartalmi értéke és könnyű feldolgozhatósága miatt elsősorban ipari felhasználásra kerül. Friss fogyasztása nem jelentős, mert gyorsan romló gyümölcs. A gyorsfagyasztott készítmények viszont jól szállíthatók, és a világpiacon a legkeresettebb termékek közé tartoznak.

Gyökérsarjakról könnyen és gyorsan szaporítható. Már a második évben a várható hozam 50%-át is elérő termést adhat. Az ültetvény beruházási költsége gyorsan megtérül, mert a harmadik évben termőre fordul. A hazánkban termett málna íze, zamata és aromája kiváló. Különösen keresett az úgynevezett gurulós málna, amely a fejlett országok piacán gazdaságosan értékesíthető. A málna felvásárlási és világpiaci ára az elmúlt évtizedek során jövedelmező volt.

Éghajlat és talajigény

A termesztett fajták kialakításában szerepet játszó vad fajok hűvösebb és csapadékosabb éghajlati övezetekben találhatók. Elterjedési területük megegyezik a mérsékelt égöv hűvösebb és csapadékosabb zónájával. Ökológiai szempontból igényes gyümölcsfajnak tekinthető. A külföldi fajták klímaadaptációs képessége hazai ökológiai viszonyok között gyenge. Magyarország a málnatermesztés déli határához közel fekszik, ezért termőhelyének megválasztásánál az ökológiai adottságokat fokozottabban kell figyelembe venni.

Bár a málna hazánkban mindenütt termeszthető, csak a kiegyenlítettebb klímájú termesztési körzetekben fejlődik megfelelően.

Alacsony hőigényű, már 5 °C feletti hőmérsékleten is megindul a rügyek és 10-15 °C körüli hőmérsékleten a sarjak fejlődése (Kollányi, 1990). A málnafajták téli nyugalmi állapotának megszüntetéséhez 0–7 °C közötti hőmérsékleten 800-1700 óra szükséges.

Kollányi (1990) szerint a mélynyugalmi állapot hazánkban korán, már november végére, december elejére megszűnik, ezért az ezt követő kényszernyugalmi állapotban, a felmelegedések hatására a rügyek fejlődése megindul. A növekedésnek indult rügyek fagyérzékenyebbé válnak, és már kisebb lehűlések hatására is elfagyhatnak. Kényszernyugalmi állapotban a termő vesszők felső részén a rügyek gyorsabban reagálnak a felmelegedésekre, és ezért gyakrabban elfagynak.

A jól beérett termő vesszők a –20-25 °C-os fagyokat is elviselik, nem károsodnak jelentős mértékben. A kényszernyugalmi állapotban a tartósabb felmelegedéseket követő erős lehűlések hatására azonban jelentős lehet a termő vesszők pusztulása. A fagyok miatt leghamarabb a rügyek alapjainál a szállítószövetek károsodnak, de a rügyek is elfagyhatnak. A fagykárokat szenvedett termő- vesszők nem hajtanak ki, vagy csak vontatottan, gyengén. A részleges elfagyás a termő vesszők szüret előtti elpusztulását is okozhatja.

Az erősen felmelegedő déli lejtőkön, valamint a nagy inszoláció következtében az Alföld középső és déli részein a málna gyengébben fejlődik. A talaj túlzott felmelegedése a gyökérzet fejlődését is akadályozza.

Fényigényes növény. Félárnyékos helyre ültetve terméshozama csökken.

A csapadék mennyiségét és eloszlását tekintve a málna igényes. A felső 0–30 cm-es talajréteg vízkészletét tudja csak felhasználni. Évi 800-1000 mm csapadékot igényel, kedvező eloszlásban. A május végétől a szüret végéig tartó időszak csapadékellátottsága kritikus a terméshozam szempontjából. Ezért hazánkban málnatermesztésre a hűvösebb és csapadékosabb Északi-középhegység és Nyugat-Dunántúl területei a legalkalmasabbak.

A mélyrétegű, szerves anyagban gazdag és legfeljebb vályogos kötöttségű, levegős talajt kedveli. A termőréteg vastagsága érje el legalább a 60 cm-t, a talajvíz a talajfelszínhez 100 cm-nél közelebbre ne emelkedjen, az összes oldhatósó-tartalma a 0,1%-ot és a CaCO₃-tartalma az 5-10%-ot ne haladja meg. A gyengén savanyú talajokon fejlődik legkedvezőbben. Az optimális vízben mért pH-érték 6,5, amely 5,4–7,0 között ingadozhat.  

A 10%-nál nagyobb mésztartalmú és a levegőtlen talajokon klorózisra érzékeny. Az agyagos kötöttségű, a sós és az erodált talajok sem alkalmasak termesztésére. A vegetációs időszak alatt még a rövid ideig tartó, átmeneti vízborítást sem tűri, ezért magas vízállású területre vagy, olyanra, ahol a csapadékvíz összegyűlik, ne telepítsük. A málna termesztésére legkedvezőbbek a jó víz- és tápanyag-gazdálkodású, homokos vályog- és vályogkötöttségű erdei, öntés- és mezőségi talajok.

A bogyósok tápanyag és vízellátása összességében nagyon hasonló. Elsősorban intenzív termesztésben tudunk és kell különbséget tenni a talaj, a terméseredmények függvényében, valamint növény analízis eredményei alapján tápanyag ellátásukban.

Bogyós gyümölcsök tápanyagigénye, tápanyag felvétele (kg/ t termésre)

A tápanyagellátás ellenőrzésére szolgáló levélvizsgálati értékek segítenek a tényleges felvétel, valamint a talaj ellátottság összehasonlításával.

Bogyósok kedvező tápanyagellátásának levélanalízis értékei

A málna kifejezetten tápanyag igényes. A tápanyagfelvétel az egész tenyészidőszakban intenzív, de legnagyobb tápanyagigény a virágzás közepétől a szüret végéig jelentkezik. Sekély gyökérrendszere miatt érzékeny a jó víz és tápanyag-ellátásra. Mindezt fokozza a viszonylag nagy vegetatív tömege. Erősen reagál a K és Mg és B hiányára. A magnézium hiánynál a levelek károsodása, a kálium és bór hiánynál elsősorban a termés mennyiségének csökkenése és minőség romlása jelentős.

A csapadékban, öntözésben kritikus május közepétől augusztus közepéig tartó időszak, mely a termésbiztonság szempontjából meghatározó. A virágzás után végzett rendszeres, esetleg tápoldatos öntözés a termesztés biztonságának és a hozam növelésének feltétele. Augusztus első felétől, a rügydifferenciálódás végétől az öntözés már nem ajánlatos. A helyes táplálás NPK aránya a tenyészidőszakra 1:0,5:1,5. Az intenzív termesztésben a jó mikroelem ellátottságot is biztosítani kell. Klórérzékenységük miatt, mint más bogyósoknál, csak klórmentes komplex és klórmentes kálium műtrágyák alkalmazhatók.

Bogyós gyümölcsűek tápanyagszükséglete, kg/ha termő ültetvényben

A technológiai javaslatban szereplő termékek változhatnak talajanalitikai javaslatok alapján, illetve a hiánytünetek elemzésével eltérő termékcsoportok alkalmazhatóak, a precíz utánpótlás és (szükség esetén) a megfelelő regenerációs potenciál eléréséhez.

*a készítmények jól keverhetők a növényvédőszerekkel, ezért javasoljuk az esetleges permetezésekkel egy menetben történő kijuttatásukat.